„Régen, ha egy nővel háltam, a szerelem végén mindig azt kérdeztem: Emlékezni fogsz rám? Ha két nővel, akkor mindkettejüktől megkérdeztem. Mikor vad, kéjgőzös orgiákon szabadultam ki a testek tengeréből, ott álltam remegve, meztelenül és ugyanazt üvöltöttem: Emlékezni fogtok rám? Mert imponálhattam magamnak azzal, hogy életem egyetlen célja boldoggá tenni az asszonyokat, valójában csak az érdekelt, hogy nevem és emlékem megmaradjon a halálukig. Ez az egész csak rólam szólt. És tudom, ezért felelni fogok valamiféle ítélőszék előtt, mikor majd minden véget ér.”
