Messze túl a hegyeken
száz viharzó tengeren
fészket bont egy nagy madár
fekete madár
Sötét szárnya árnyéka
ráborul a századra
elvonul és zúg a harang
újra száll a galamb
Vej vejjalala vejja
Vejjalala vejjalala
Dajadvam
Nem voltunk ott a kezdetnél
nem dúlt harc és nem folyt vér
nem élt akkor még a madár
fekete madár
Csőrében nem volt tépett föld
ember embert még nem ölt
legyen újra úgy mint volt rég
békés ezredév
Vej vejjalala vejja
Vejjalala vejjalala
Dajadvam